Szakértői tevékenységek

Az írásszakértői vizsgálatok az igazságügyi szakértői tevékenységek egyik legelterjedtebb fajtája.

Feladatuk a különböző úton létrejött írások tudományos-technikai módszerekkel történő vizsgálata.

Irányulhat: betűvel írott szövegre, aláírásra, számjegyekre, egyéb grafikai ábrázolásokra, illetve vegyesen.

 

  • Az írásszakértőnek leggyakrabban a kézírás eredetére, az író személy azonosságára vonatkozó kérdéseket kell megválaszolnia, azonban egyes esetekben egyéb információkkal is képes szolgálni. Például az írás színvonalából, szövegezési sajátosságaiból az adott írás készítőjének műveltségi fokára, szakmájára, anyanyelvére is választ tud adni.

 

  • A vizsgálatok legnagyobbrészt a kézírást készítő személy megállapítására irányulnak, amelyben benne foglaltatik a ténylegesen író, a grafikai kivitelező, és az értelmi szerző is. Minthogy a két funkció elválhat egymástól, különválasztható a szerzőség és a kézeredet.





Szakértői vizsgálatok  irányulhatnak:

  • szöveges kézírásra – pl. végrendelet, hamis szerződés, búcsúlevelek vizsgálatára
  • aláírásra – pl. csekkhamisítás, szerződés, végrendelet aláíráshamisításra

 

A szakértőnek a hamisítások felderítéséhez szükséges legfontosabb eszközök:

  • – optikai eszközök (nagyító)
  • – fényképezőgép
  • – számítógép
  • – fénymásoló/szenner

 

Leggyakrabbak az aláírás vizsgálatok.

 

  • Az aláírás a személy nevének saját kezűleg leírt teljes, rövidített vagy egyszerűsített grafikai ábrázolása, amely a személy hitelesítő jeleként használatos, írássajátosságainak összességét tekintve egyedi, így alkalmas a névtulajdonos azonosítására.

 

  • Nincs aláírásra vonatkozó jogszabály.

 

Az aláírás fajtái:

 

  • teljes aláírás (pl. Nagy Józsefné)
  • rövidített aláírás (pl. Horváth A.)
  • bővített aláírás ( különböző előtagokkal, -pl. özv, dr. )
  • szignószerű aláírás
  • kézjegyek (pl írástudatlan esetében X)

 

Az aláírás általános jellemzői:

  • korlátozott terjedelmű grafikai anyag
  • nem mindig a név betű szerinti leírása
  • hitelesítő jellege van
  • később alakul ki, mint a kézírás, de sokkal beidegződöttebb
  • több variációban fordul elő, mint ugyanannak a személynek a kézírása
  • kamaszkorban kezdik el gyakorolgatni, de ekkor még nem válik el a kézírástól

 

A vizsgálatnak különböző szakaszai vannak:

  • Előzetes vizsgálat
  • Részletes vizsgálat
  • Összehasonlító vizsgálat
  • Értékelés, a vélemény formába öntése
  • Mellékletkészítés

 

A megbízóval megbízási szerződést íratnak

 

Rögzíteni kell:

  • a vizsgálat mikorra kell hogy elkészüljön
  • ki végzi
  • mire vonatkozik ( aláírás, kézírás stb.)
  • fel kell tüntetni, hogy milyen módszert alkalmaz a szakértő
  • átvételi elismervényt íratni az ügyféllel

 

Adatlap írásminta felvételhez:

  • írásmintát adó személy neve
  • írásminta helye
  • írásminta időpontja




About the Author

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.