Jellem és jellemvonások a grafológiában II.

Haragvó természet: súlyos végvonalak és áthúzások a „t”-n; csúcsos, magasra helyezett áthúzások. Hezitáló hajlam: lassú írás, annak negatív velejáróival. Határozottság: szöges vonalvezetés; sza­bályos írás; erős áthúzások. Hatalmaskodó természet: nagy betűk; ci-kornyázás (különösen az aláírásnál); díszítés. Határozatlanság: álló írás; fonalas vonal­vezetés; egyenetlen nyomáserő; kettős betűfor­málás; változó hajlásszög; változó hangsúly az egyes zónákon. Határozottság: szöges vonalvezetés; nagy nyomáserő; töredezett végvonalak és áthúzá­sok […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában I.

Előrelátás: szabályos, nagy betűs írás; túl­méretezett alsó és felső zóna, normális méretű középső zóna. Elővigyázatosság: elkeskenyedő bal mar­gó; széles jobb margó; balra dőltség. Elszántság: határozott, vaskos (hurkokkal hangsúlyozott) ékezetek és áthúzások; gyors írás. Energikusság: nagy nyomáserő; határozott törzsvonalak; szöges vonalvezetés. Érdeklődés: magasra helyezett ékezetek és áthúzások; felül csúcsos középső zóna-béli betűk. Eredetiség: ízléses díszítés; egyszerűsítés; olvasható eltérések a szabványtól. Érettség: […]

Balkezes írás sajátosságai

Az emberi agy nem szimmetrikus, a bal agyfélteke nagyobb a jobb agyféltekénél. A jobb féltekében  a beszédközpont, és az írás lakozik, ami felelős a jó térben való tájékozódásért, az egészben való látásért, a képzelőerőért és humorérzékért. A jobb az érzelem, míg a bal félteke az értelemért felelős. Az agyféltekék az ellenoldali testfelet irányítják, vagyis a jobb agyfélteke a bal kezet, […]

A beszéd és az írás fejlődését akadályozó tényezők

A beszédet és a nyelvet a gyermek a környezetétől tanulja, onnét másolja. Ha ebben akadályozó tényező van, akkor a beszédfejlődés is gátolt lesz. A beszédet olyan formában tanulja meg a gyermek, ahogy a közvetlen környezete beszél. Ha pl. tájszólással beszélnek körülötte, akkor olyan formában tanul meg beszélni. Ha pedig beszédhibás van a közelében az is zavarólag hat.

Az írás zónái a grafológiában

Írás közben a kéz függőleges és vízszintes irányban mozoghat. Ha függőleges kiterjedésük alapján vizsgáljuk a betűket, az írásvonalat három övezetre, zónára oszthatjuk: felső, középső, és alsó zónára Az írás zónáinak értelmezésénél a térszimbolikára támaszkodunk. A középbetűk terjedelme azt mutatja, milyen az az író személy szubjektív önértékelése és térfoglaló igénye. A szárak pedig azt mutatják, hogy a vágyait mely területen akarja […]

Duktus: Kötésmódok a grafológiában

A vonalvezetés meghatározó szempont a grafológiai elemzéseknél. A kötésmód, ill. vonalvezetés alatt azt a módot értjük, miként kapcsoljuk össze a törzsvonalakat. Íráselemzésnél vonalvezetés módjából következtethetünk a személyiség alkalmazkodóképességére a munka és a kapcsolatteremtés során. Az írás valamennyi összetevője közül ezt a legnehezebb színlelni.