Az írás dőlése a grafológiában az egyén érzelmi életének megítélése szempontjából fontos. Az írás hajlásszöge alatt azt a szöget értjük, amelyet a betűk törzsvonala az írássorral alkot. Minél kisebb ez a szög, annál dőltebb az írás.
Az írásnyomatékot az írás térbeliségének harmadik dimenziójaként értékeljük a grafológiában, azaz az írásnak nemcsak vízszintes és függőleges kiterjedése, hanem bemélyedése (mélysége) is van. Az írásnyomás nagysága függ az íráshordozótól és az íróeszköztől, de elsősorban az író személy testi-lelki energiakészletétől, mely a nyomóerő nagyságában tükröződik.
A széles és a szűk írás grafológiai elemzéseknél a betűk horizontális kiterjedésére, illetve ennek gátlására vonatkoznak. A széles írás ill. a szűk írás az egyén extraverziós (szociális) kifelé fordulásáról, jövőhöz való viszonyáról vagy éppen a pszichés szorongásról, külvilággal szembeni zárkózottságról ad jellemzést.
Az összes írássajátosság közül az írás nagysága az a jellegzetesség a grafológiában, ami a leginkább szembetűnő és ami leghamarabb vonja magára a figyelmet. Grafológiai elemzésben az írás nagysága elsősorban az egyén térfoglaló törekvéseivel foglalkozik, valamint arról árulkodik, hogy mennyire becsüljük önmagunkat.
Az írás gyorsasága vagy lassúsága a grafológiában elsőrangú tényező az ember személyiségének vizsgálatánál, mert sok félreértést és balfogást hárít el, és mert a legtöbb írásjel az írássebesség különböző fokánál más és más elbírálásban részesül.
Arányosság Az írás szabályosságát a grafológiai elemzéseknél a törzsvonalak és a hajlásszög megmérésével állapíthatjuk meg. Viszont az írás arányosságát, kiegyensúlyozottságát a grafológiában már nem lehet egykönnyen mérőeszközökkel megnézni. Erre rá kell érezni.
A grafológia alapjaiban a szabályosság fogalma nem azt jelenti, hogy az íráskép mennyire hasonlít az iskolai sztenderdhez, a tanult betűformákhoz. Itt a saját sztenderd tartásáról van szó, vagyis hogy az író személy mennyire tudja ritmusban, szabályok között tartani saját egyéni írásformáját, mozdulatait. Így lesz az írás összképéből megállapítható, hogy az írás szabályos vagy szabálytalan.
Mielőtt hozzáfognánk egy írás elemzéshez, az egész írást kell megítélnünk, amiben a formanívó meghatározása nyújt segítséget. Minél önállótlanabb, közönségesebb, sablonszerűbb, iskolásabb, előírásosabb valamely írás, annál alacsonyabb nívót tulajdonítunk neki a grafológia elemzésnél. Ha minél egyénibb, sablontól elütőbb, annál nívósabb az írás.
Az írástömb a grafológiában a makrostruktúrán belüli legnagyobb egység. Az írásminta teljes egésze beletartozik, vagyis tartalmazza a megszólítást, dátumot és aláírást is.
Az íráshamisítás más személyek kézírásának utánzását jelenti szabad kézzel vagy valamilyen technikai eszköz igénybevételével.
Legutóbbi hozzászólások