Firkák elemzése a grafológiában

A firkálgatás az emberi tulajdonságok egyike. A firkák félúton lévő nyomok a valódi kézírás és az agy által létrehozott képek között. Mégis közelebb áll a képi gondolkozáshoz, mint az íráshoz. A firkáló néha befelé forduló, de e mellett magas képzelőerővel megáldott, aki belső kreativitását ily módon juttatja kifejezésre. A firkálgatás az elnyomott érzelmek tudatalatti kivetülése.

Párkapcsolat – “Gy” – betű vizsgálata

A “gy”- betű klasszikus párkapcsolat vizsgálati jel. Az üzenete: “Én és a társam” A “gy” jellegzetesen magyar kettős betű, melynek első tagját a grafológia a szexualitás betűjének nevezi. A grafológiában a “gy” betű információval szolgál az illető ösztönvilágáról, és értelmezésével olyan információkat kaphatunk az egyénről, melyek akár még őt magát is meglephetik. Akár társsal él valaki, akár egyedül, ha magányosnak, […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában IV.

Rendíthetetlenség: alacsony, határozott ékezetek és áthúzások. Rendszeresség: egyenletes margók; szabá­lyos írás; arányos térelosztás. Reproduktív intelligencia: kötött írás; az eredetiség hiánya (elsősorban az egyszerűsítés és a díszítés tekintetében). Ridegség: éles írás; balra dőltség. Rokonszenvesség: jobbsodrás a középső zónában; füzéres vonalvezetés; jobbra dőltség; gyenge nyomáserő; széles írás. Rugalmasság: füzéres vonalvezetés; íves formák; közepes sebesség; egyenetlen nyo­máserő. Semlegesség: álló írás. Sokoldalúság: eredetiség; szaggatott […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában III.

Lelki beállítottság: éles írás; gyenge nyo­máserő; túlzott kiterjedés a felső zónában. Lelkiismeretesség: alacsonyra helyezett ékezetek és áthúzások; olvashatóság; éles írás. Letargiára való hajlam: lassú írás; füzé­res vonalvezetés, annak negatív velejáróival. Lovagiasság: nagy betűk; telt írás; díszíté­sek. Megfigyelő hajlam: az „r” első vonása ma­gasabban van, mint a többi; homorú „e”; apró betűk; alulméretezett alsó és felső zóna, normá­lis méretű középső zóna; […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában II.

Haragvó természet: súlyos végvonalak és áthúzások a „t”-n; csúcsos, magasra helyezett áthúzások. Hezitáló hajlam: lassú írás, annak negatív velejáróival. Határozottság: szöges vonalvezetés; sza­bályos írás; erős áthúzások. Hatalmaskodó természet: nagy betűk; ci-kornyázás (különösen az aláírásnál); díszítés. Határozatlanság: álló írás; fonalas vonal­vezetés; egyenetlen nyomáserő; kettős betűfor­málás; változó hajlásszög; változó hangsúly az egyes zónákon. Határozottság: szöges vonalvezetés; nagy nyomáserő; töredezett végvonalak és áthúzá­sok […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában I.

Előrelátás: szabályos, nagy betűs írás; túl­méretezett alsó és felső zóna, normális méretű középső zóna. Elővigyázatosság: elkeskenyedő bal mar­gó; széles jobb margó; balra dőltség. Elszántság: határozott, vaskos (hurkokkal hangsúlyozott) ékezetek és áthúzások; gyors írás. Energikusság: nagy nyomáserő; határozott törzsvonalak; szöges vonalvezetés. Érdeklődés: magasra helyezett ékezetek és áthúzások; felül csúcsos középső zóna-béli betűk. Eredetiség: ízléses díszítés; egyszerűsítés; olvasható eltérések a szabványtól. Érettség: […]

Balkezes írás sajátosságai

Az emberi agy nem szimmetrikus, a bal agyfélteke nagyobb a jobb agyféltekénél. A jobb féltekében  a beszédközpont, és az írás lakozik, ami felelős a jó térben való tájékozódásért, az egészben való látásért, a képzelőerőért és humorérzékért. A jobb az érzelem, míg a bal félteke az értelemért felelős. Az agyféltekék az ellenoldali testfelet irányítják, vagyis a jobb agyfélteke a bal kezet, […]

Az írás zónái a grafológiában

Írás közben a kéz függőleges és vízszintes irányban mozoghat. Ha függőleges kiterjedésük alapján vizsgáljuk a betűket, az írásvonalat három övezetre, zónára oszthatjuk: felső, középső, és alsó zónára Az írás zónáinak értelmezésénél a térszimbolikára támaszkodunk. A középbetűk terjedelme azt mutatja, milyen az az író személy szubjektív önértékelése és térfoglaló igénye. A szárak pedig azt mutatják, hogy a vágyait mely területen akarja […]