A szexualitás jelei a grafológiában

A nemi ösztönnek az írásban való megnyilvánulása a grafológia egyik legnehezebb, de egyúttal legérdekesebb problémája. Természetesen a problematika körébe tartozik a kérdés, hogy férfi és nő írása miben különbözik egymástól. Tudjuk, hogy tökéletesen férfias férfi és nőies nő nem létezik. Minden férfiban van nőies vonás, és minden nő rendelkezik férfias sajátságokkal, korunkban pedig már különösen elmosódtak ezek a határok. Mind […]

Párkapcsolat – “Gy” – betű vizsgálata

A “gy”- betű klasszikus párkapcsolat vizsgálati jel. Az üzenete: “Én és a társam” A “gy” jellegzetesen magyar kettős betű, melynek első tagját a grafológia a szexualitás betűjének nevezi. A grafológiában a “gy” betű információval szolgál az illető ösztönvilágáról, és értelmezésével olyan információkat kaphatunk az egyénről, melyek akár még őt magát is meglephetik. Akár társsal él valaki, akár egyedül, ha magányosnak, […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában IV.

Rendíthetetlenség: alacsony, határozott ékezetek és áthúzások. Rendszeresség: egyenletes margók; szabá­lyos írás; arányos térelosztás. Reproduktív intelligencia: kötött írás; az eredetiség hiánya (elsősorban az egyszerűsítés és a díszítés tekintetében). Ridegség: éles írás; balra dőltség. Rokonszenvesség: jobbsodrás a középső zónában; füzéres vonalvezetés; jobbra dőltség; gyenge nyomáserő; széles írás. Rugalmasság: füzéres vonalvezetés; íves formák; közepes sebesség; egyenetlen nyo­máserő. Semlegesség: álló írás. Sokoldalúság: eredetiség; szaggatott […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában III.

Lelki beállítottság: éles írás; gyenge nyo­máserő; túlzott kiterjedés a felső zónában. Lelkiismeretesség: alacsonyra helyezett ékezetek és áthúzások; olvashatóság; éles írás. Letargiára való hajlam: lassú írás; füzé­res vonalvezetés, annak negatív velejáróival. Lovagiasság: nagy betűk; telt írás; díszíté­sek. Megfigyelő hajlam: az „r” első vonása ma­gasabban van, mint a többi; homorú „e”; apró betűk; alulméretezett alsó és felső zóna, normá­lis méretű középső zóna; […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában II.

Haragvó természet: súlyos végvonalak és áthúzások a „t”-n; csúcsos, magasra helyezett áthúzások. Hezitáló hajlam: lassú írás, annak negatív velejáróival. Határozottság: szöges vonalvezetés; sza­bályos írás; erős áthúzások. Hatalmaskodó természet: nagy betűk; ci-kornyázás (különösen az aláírásnál); díszítés. Határozatlanság: álló írás; fonalas vonal­vezetés; egyenetlen nyomáserő; kettős betűfor­málás; változó hajlásszög; változó hangsúly az egyes zónákon. Határozottság: szöges vonalvezetés; nagy nyomáserő; töredezett végvonalak és áthúzá­sok […]

Jellem és jellemvonások a grafológiában I.

Előrelátás: szabályos, nagy betűs írás; túl­méretezett alsó és felső zóna, normális méretű középső zóna. Elővigyázatosság: elkeskenyedő bal mar­gó; széles jobb margó; balra dőltség. Elszántság: határozott, vaskos (hurkokkal hangsúlyozott) ékezetek és áthúzások; gyors írás. Energikusság: nagy nyomáserő; határozott törzsvonalak; szöges vonalvezetés. Érdeklődés: magasra helyezett ékezetek és áthúzások; felül csúcsos középső zóna-béli betűk. Eredetiség: ízléses díszítés; egyszerűsítés; olvasható eltérések a szabványtól. Érettség: […]

Balkezes írás sajátosságai

Az emberi agy nem szimmetrikus, a bal agyfélteke nagyobb a jobb agyféltekénél. A jobb féltekében  a beszédközpont, és az írás lakozik, ami felelős a jó térben való tájékozódásért, az egészben való látásért, a képzelőerőért és humorérzékért. A jobb az érzelem, míg a bal félteke az értelemért felelős. Az agyféltekék az ellenoldali testfelet irányítják, vagyis a jobb agyfélteke a bal kezet, […]

Az írás zónái a grafológiában

Írás közben a kéz függőleges és vízszintes irányban mozoghat. Ha függőleges kiterjedésük alapján vizsgáljuk a betűket, az írásvonalat három övezetre, zónára oszthatjuk: felső, középső, és alsó zónára Az írás zónáinak értelmezésénél a térszimbolikára támaszkodunk. A középbetűk terjedelme azt mutatja, milyen az az író személy szubjektív önértékelése és térfoglaló igénye. A szárak pedig azt mutatják, hogy a vágyait mely területen akarja […]