Szenvedélybetegségek

Drogfüggőség, alkoholizmus, gyógyszerfüggőség és az íráselemzés viszonya A kábítószer és az alkohol, élvezete egyre inkább terjed hazánkban is, egyre alacsonyabb életkorú gyerekek élnek vele rendszeresen. A drog és az alkohol a központi idegrendszerre hatva megváltoztatja a közérzetet, a hangulatot, a magatartást, és végül a személyiséget. A narkománia lényege a dependencia, a függőség kialakulása. A lelki függőség pedig erős vágyat idéz […]

Párkapcsolat – “Gy” – betű vizsgálata

A “gy”- betű klasszikus párkapcsolat vizsgálati jel. Az üzenete: “Én és a társam” A “gy” jellegzetesen magyar kettős betű, melynek első tagját a grafológia a szexualitás betűjének nevezi. A grafológiában a “gy” betű információval szolgál az illető ösztönvilágáról, és értelmezésével olyan információkat kaphatunk az egyénről, melyek akár még őt magát is meglephetik. Akár társsal él valaki, akár egyedül, ha magányosnak, […]

Grafológia a pszichológia tükrében

A grafológia egy szerteágazó tudomány. Kevesen tudják róla, hogy segédeszközként használják különböző lelki gyógymódokban, lélektani vizsgálatokban, valamint az orvostudományban. Az embert a test-lélek-szellem hármasa alkotja. Az orvosok máig vitatkoznak azon, és egyre jobban egyetértenek abban, hogy a lélekben lezajló folyamatok kihatnak a testre. Ha a lélek „rosszul” működik, az megbetegíti a testet. A lélek pedig a testen keresztül kommunikál.

Jellem és jellemvonások a grafológiában IV.

Rendíthetetlenség: alacsony, határozott ékezetek és áthúzások. Rendszeresség: egyenletes margók; szabá­lyos írás; arányos térelosztás. Reproduktív intelligencia: kötött írás; az eredetiség hiánya (elsősorban az egyszerűsítés és a díszítés tekintetében). Ridegség: éles írás; balra dőltség. Rokonszenvesség: jobbsodrás a középső zónában; füzéres vonalvezetés; jobbra dőltség; gyenge nyomáserő; széles írás. Rugalmasság: füzéres vonalvezetés; íves formák; közepes sebesség; egyenetlen nyo­máserő. Semlegesség: álló írás. Sokoldalúság: eredetiség; szaggatott […]

A beszéd és az írás fejlődését akadályozó tényezők

A beszédet és a nyelvet a gyermek a környezetétől tanulja, onnét másolja. Ha ebben akadályozó tényező van, akkor a beszédfejlődés is gátolt lesz. A beszédet olyan formában tanulja meg a gyermek, ahogy a közvetlen környezete beszél. Ha pl. tájszólással beszélnek körülötte, akkor olyan formában tanul meg beszélni. Ha pedig beszédhibás van a közelében az is zavarólag hat.