Az emberi agy nem szimmetrikus, a bal agyfélteke nagyobb a jobb agyféltekénél. A jobb féltekében a beszédközpont, és az írás lakozik, ami felelős a jó térben való tájékozódásért, az egészben való látásért, a képzelőerőért és humorérzékért. A jobb az érzelem, míg a bal félteke az értelemért felelős. Az agyféltekék az ellenoldali testfelet irányítják, vagyis a jobb agyfélteke a bal kezet, […]
Az írásmozgás nem veleszületett képessége az embernek. Ezt tanulnia kell, és ez a kialakuló írómozgás fejlődésével jár együtt. Az írásmozgás fejlődésének pedig -hasonlóan a pszichés fejlődéshez- törvényszerűségei és állomásai vannak.
A beszédet és a nyelvet a gyermek a környezetétől tanulja, onnét másolja. Ha ebben akadályozó tényező van, akkor a beszédfejlődés is gátolt lesz. A beszédet olyan formában tanulja meg a gyermek, ahogy a közvetlen környezete beszél. Ha pl. tájszólással beszélnek körülötte, akkor olyan formában tanul meg beszélni. Ha pedig beszédhibás van a közelében az is zavarólag hat.
Az írás grafológiai elemzési szempontjai alkalmasak a gyermekek rajzainak vizsgálatához, értékeléséhez is. Az írás és a rajz is egy valamilyen felületen, valamilyen íróeszközzel létrehozott jelegyüttes, ezért nagyon hasonlóan tudjuk megközelíteni.
Írás közben a kéz függőleges és vízszintes irányban mozoghat. Ha függőleges kiterjedésük alapján vizsgáljuk a betűket, az írásvonalat három övezetre, zónára oszthatjuk: felső, középső, és alsó zónára Az írás zónáinak értelmezésénél a térszimbolikára támaszkodunk. A középbetűk terjedelme azt mutatja, milyen az az író személy szubjektív önértékelése és térfoglaló igénye. A szárak pedig azt mutatják, hogy a vágyait mely területen akarja […]
Kézíráskor a betűket egymáshoz kapcsoljuk, folyóírással írunk. Az írás kötöttségének mértéke minden személynél egyéni jelleget ölt, grafológiai értékelése ezért fontos. Írás közben nem betűket rakunk egymás mellé, hanem folyamatos gondolatközlést -szóképeket- írunk le, miközben a toll felemelkedik.
A vonalvezetés meghatározó szempont a grafológiai elemzéseknél. A kötésmód, ill. vonalvezetés alatt azt a módot értjük, miként kapcsoljuk össze a törzsvonalakat. Íráselemzésnél vonalvezetés módjából következtethetünk a személyiség alkalmazkodóképességére a munka és a kapcsolatteremtés során. Az írás valamennyi összetevője közül ezt a legnehezebb színlelni.
Az írás dőlése a grafológiában az egyén érzelmi életének megítélése szempontjából fontos. Az írás hajlásszöge alatt azt a szöget értjük, amelyet a betűk törzsvonala az írássorral alkot. Minél kisebb ez a szög, annál dőltebb az írás.
Az írásnyomatékot az írás térbeliségének harmadik dimenziójaként értékeljük a grafológiában, azaz az írásnak nemcsak vízszintes és függőleges kiterjedése, hanem bemélyedése (mélysége) is van. Az írásnyomás nagysága függ az íráshordozótól és az íróeszköztől, de elsősorban az író személy testi-lelki energiakészletétől, mely a nyomóerő nagyságában tükröződik.
A széles és a szűk írás grafológiai elemzéseknél a betűk horizontális kiterjedésére, illetve ennek gátlására vonatkoznak. A széles írás ill. a szűk írás az egyén extraverziós (szociális) kifelé fordulásáról, jövőhöz való viszonyáról vagy éppen a pszichés szorongásról, külvilággal szembeni zárkózottságról ad jellemzést.
Legutóbbi hozzászólások